Törekvés
A törekvés egy ragyogó tűz, amely titokzatos és szent módon felemeli tudatunkat, és végül felszabadít minket
A törekvés a belső láng. Más lánggal ellentétben, ez nem éget el semmit. Megtisztítja, megvilágosítja és átalakítja életünket. Amikor a tisztulás alacsonyabb természetünkben végbemegy, akkor azt reméljük, meglátjuk Isten Arcát. Amikor a megvilágosodás külső természetünkben felvirrad, akkor azt érezzük, Isten közeli és kedves, hogy Ő mindent átható és mindent szerető. Ha természetünk, mind az alacsonyabb, mind pedig a külső, belenő az átalakulás lángjába, akkor felismerjük azt az igazságot, hogy Maga Isten a legbelső Vezető, a legfényesebb Út, a legmagasabb Cél.
A törekvés a belső sírás, a felszálló láng. A törekvés jelen van utazásunk elején, s ott van utazásunk végén is. Utazásunk nem szokványos, földi, emberi utazás. Ez egy isteni utazás, így nincs sem kezdete, sem vége. Ez egy születés és halál nélküli utazás. Ennek az utazásnak célja van, mégsem áll meg egyetlen célnál sem, mert felismerte, hogy a ma célja csupán a holnapi utazás kiindulópontja. Ha már egyszer elkezdtünk őszintén és tudatosan törekedni, akkor megérezzük, hogy az Örökkévalóság útján haladunk, és örökre ezen az úton fogunk haladni. Eközben fényt kapunk és fényt érünk el, egyre több fényt, rengeteg fényt, végtelen fényt. Ezt a fényt fel fogjuk ajánlani a törekvő emberiségnek, hogy világunk a Mennyek Országává válhasson.
Törekvés nélkül nincs megvalósítás
Egyesek azt gondolják, hogy a vágy és a törekvés ugyanaz.
Sajnos vagy szerencsére, ez nem igaz. Két teljesen különböző dologról van szó. A vágy meg akarja kötni és fel akarja falni a világot. A törekvés meg akarja szabadítani és táplálni akarja a világot. A vágy a kifelé irányuló energia. A törekvés a befelé áradó fény. A vágy azt mondja az embernek: „Birtokolj mindent! Boldog leszel.” Szegény ember, ha csak egyetlen egy dolgot is birtokolni akar, akkor azt veszi észre, hogy már őt ragadja meg és birtokolja könyörtelenül minden az isteni teremtésben. A törekvés azt mondja az embernek: „Csak egyetlen dolgot valósíts meg, Istent! Boldog leszel.” Szerencsés és áldott ez az ember: már jóval Isten megpillantása előtt, felfelé és befelé vezető útján fenséges békét érez belső életében és örömöt sugároz külső életében. Majd pedig azt érzi, hogy a legfelsőbb Túlvilág felismerése sem várathat már sokáig magára.
A törekvés a vég nélküli út, amely örökké az önmagát folytonosan meghaladó Túlvilág felé vezet
A törekvés belső ösztönzésünk arra, hogy túlszárnyaljuk már megszerzett tapasztalatunkat és megvalósításunkat. A törekvés fejleszthető. Olyan, mint amikor lépésről lépésre áthaladunk egy úton. Amikor törekszünk, tudatunk mélyén minden alkalommal létrehozzuk a Túlvilág befogadásának csodáját. Az életnek van egy belső kapuja. A törekvés kinyitja, a vágy becsukja azt. A törekvés belülről nyitja ki a kaput. A vágy kívülről csukja be. Az életnek van egy belső lámpája. Ezt a belső lámpát törekvésnek hívják. Ha törekvésünket állandóan égve tartjuk, akkor az mindenképpen ki fogja árasztani tündöklő csillogását Isten egész Teremtése felé.